Passióhét: Hogyan hívják az egyes napokat

A húsvéti hét elnevezéseként a passióhét terjedt el, ami a bibliai történetekre, az úgynevezett passiókra utal, amelyeket Jézus apostolai írtak le. A „passio” latinul szenvedést jelent.

Passióhét: Hogyan hívják az egyes napokat, és mit kell tenni azokon

A húsvét a legjelentősebb keresztény ünnepek közé tartozik, amelyek során Krisztus földi életének utolsó napjait, halálát és feltámadását idézzük fel. Különböző mértékben kétségtelenül a legtöbben megünnepeljük, még akkor is, ha nem tartozunk a mélyen hívők közé.

A passióhetet Szent Hétnek is nevezik, és Virágvasárnappal kezdődik. Ezt követi Kék Hétfő, Szürke Kedd, Csúnya Szerda, Zöldcsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat. A hét Húsvétvasárnappal zárul, amelyet Isten Lakomája Húsvétnak is neveznek. Ezt követi a második ünnepnap, vagyis természetesen a Vörös (Húsvéti) Hétfő a hagyományos ostorozással.

Az egyes napok neveit talán fel tudjátok idézni, de tudjátok, mit kell pontosan tenni az adott napon? Vagy hogy honnan kapta a nevét? Örömmel tisztázunk mindent a következő sorokban.

Virágvasárnap

Más néven Passióvasárnapként is ismert. Ezen a napon a hívők Jézus Krisztus Jeruzsálembe érkezését idézik fel, és a templomokban ebből az alkalomból passiókat olvasnak fel, amit ma valószínűleg Krisztus szenvedésének beszámolójaként emlegetnénk. A szentélyeket virágcsokrokkal és fűzfaágakkal díszítik, amelyek a pálmaágakra utalnak, amelyekkel az akkori jeruzsálemiek Jézust köszöntötték.

Kék Hétfő

Ennek a napnak a neve meglehetősen érdekes háttérrel bír. Nagyon valószínű, hogy gyökerei a német „blau” szóból erednek, ami a kék mellett ittasat is jelent. És ahogy talán már kitaláltátok, éppen ezért kapta ez az utolsó farsangi hétfő a nevét. Aki nem volt társasági szempontból kimerült a farsangi mulatozástól, ezen a napon egyáltalán nem dolgozott, és szabadidejét például a templom kék és lila szövetekkel való díszítésének szentelte.

Szürke Kedd

Egyes forrásokban Sárga Kedd néven is találkozhattok vele. A név ezúttal a keresztény szimbolikából ered, amelynek szerint a sárga szín a nemességet, az isteni fényt vagy az örökkévalóságot jelképezi. A háziasszonyok és gazdák ezen a napon a takarításnak szentelték idejüket, különösen a pókhálók és por eltávolításának – ezért kezdték később ezt a keddet szürkeként emlegetni.

Csúnya Szerda

Ha visszatekintenétek a történelembe, kiderülne, hogy pontosan ezen a napon árulta el Jézust Júdás Iskarióta harminc ezüstért. Tehát megvan a nap neve. Néha azonban koromszerdának is nevezik, mert szokás volt a kémények kitakarítása, és általában alaposan kitakarították a háztartást, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. A babona szerint ilyenkor nem szabad mogorvának lenni, annak ellenére, hogy a nap neve mást sugall, mert különben az év minden szerdáján mogorva arcotok lenne.

Zöldcsütörtök

A keresztény világban ez a nap főként az utolsó vacsora emlékére szolgál. Függetlenül a vallási hovatartozástól, mindenki biztosan zöld színű ételt tegyen a tányérjára – például spenótot, káposztát, lencsét vagy borsót. Ez ugyanis egészséget garantál a következő évre. Ha idén kifogytatok a zöld ételekre vonatkozó ötletekből, próbáljátok ki például a zöld rizottónkat. Egyre népszerűbb húsvéti hagyománnyá válik mostanában a zöld sör melletti összejövetel. Ha azonban a kocsma helyett inkább a kertben üldögéltek, ne feledkezzetek meg arról, hogy Zöldcsütörtökön valami szépet ültessetek. Őseink úgy vélték, hogy az így ültetett növényekre nem jelentenek veszélyt a kártevők. Zöldcsütörtökön szokás még az úgynevezett Júdás sütemények felszolgálása, ami olyan édes péksütemény, amely azt a kötelet szimbolizálja, amelyen Júdás, az áruló felakasztotta magát. Egyébként zöld színű a húsvéti ajándékdobozunk is, amely 12 édes és ropogós finomságot rejt. Idén Zöldcsütörtökön nyugodtan eltölthettek egy kis időt a társaságában.

Tudtátok, hogy Zöldcsütörtökön utoljára szólnak a templomi harangok? Aztán a legenda szerint Rómába indulnak, és Nagypénteken különböző csörgők és klepetusok veszik át a „szolgálatukat”. A harangok Nagyszombaton térnek vissza.

Nagypéntek

Ezen a napon nagyon szigorú böjtöt kell tartani Jézus elítélésének, keresztre feszítésének és eltemetésének emlékére. Például egyáltalán nem szabad megmozgatni a földet, és semmit sem szabad kölcsönkérni, mert az balszerencsét hozhat a házra. Nagypénteken a legendák szerint megnyílnak a hegyek, és kiadják kincseiket, így nyugodtan elindulhatsz körülnézni a környéken, hátha valahol kincs vár rád. Amikor a természetben kirándulsz, ne felejtsd el megkeresni a legközelebbi forrást, hogy legalább az arcodat megmoshasd. A nagypénteki víznek ugyanis gyógyító hatása van, és megszabadíthat például fejfájástól, láztól vagy szemproblémáktól. Ráadásul azt mondják, hogy az öblítés után még szebb leszel.

Nagyszombat

Nagyszombaton általában a háztartásokban nagy a sürgés-forgás. Minden kéz jól jön, amely képes kivenni a részét a munkából, hogy a következő napra, vagyis Isten Húsvéti Lakomájára minden készen álljon. Nagyüzemben sütnek, főznek és készítenek elő. Húsvéti ostorokat fonnak, illetve húsvéti tojásokat festenek és díszítenek. Általában ezen a napon sütik a húsvéti bárányt vagy a mazanecet, amely a legrégebbi cseh szertartási péksütemények közé tartozik. A templomok Nagyszombaton csendesek, estig nem tartanak istentiszteletet, és a hívők a csendes templomokban látogatják az Úr sírjait. A Nagyszombat nevét az új kereszteltek ruháinak színéről kapta, akiket régen éppen Krisztus feltámadásának előestéjén fogadtak be a hívők közösségébe. Emellett a fehér szín a tisztaság, a remény és az új élet szimbóluma.

Isten Lakomája Húsvét (Húsvétvasárnap)

Ez az ünnepek legfontosabb napja, amikor a hívők világszerte Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. Ha úgy döntesz, hogy részt veszel valamelyik istentiszteleten, ne felejtsd el magaddal vinni a bárányt vagy a mazanecet, és szenteltesd meg ezeket a húsvéti finomságokat. A hagyomány szerint mindenki, aki ezen a napon meglátogat, kap egy darabot kóstolásra. Régen egyes vidékeken az emberek a megszentelt ételt közvetlenül a templomban fogyasztották el. Az is hagyomány, hogy ha megeszel egy darab megszentelt bárányt, mindig megtalálod az elveszett utat az erdőben.

Vörös vagyis Húsvéthétfő

Kétségtelenül a legismertebb húsvéti hagyomány éppen Húsvéthétfőn zajlik. A hagyományos ostorozással és kántálással nagyjából a 14. századtól találkoznak vidékünkön. A férfiak és fiúk házról házra járnak, kántálnak és ostorozzák a lányokat és nőket vesszőkkel, amelyeknek egészséget, fiatalságot, erőt és szépséget kell átadniuk. Az ostorozásért a nőktől adományt kapnak, például hímes tojásokat, színes szalagokat az ostorra vagy egy korty valami erősebbet. A kisebb kántálóknak érdemes kéznél tartani néhány édességet, vagy akár egyből egy teljes Húsvéti Ostor ajándékdobozt, amelyből csokoládét, zselét vagy szárított gyümölcsöt kínálhatnak.

Az ostorozás azonban nem az egyetlen hagyomány, egyes vidékeken a férfiak vízzel locsolják a nőket, délután pedig a szerepek felcserélődhetnek. Ha nyugodtabb tevékenységekre vágytok, menjetek ki az erdőbe, ahol a legenda szerint ezen a napon erőt meríthettek a fáktól. Még tartozunk a magyarázattal, hogy miért nevezik vörösnek a hétfőt – ez Krisztus kiontott vérére utal. Ugyanezzel a színnel gyakran díszítik a kántáláshoz szánt húsvéti tojásokat.

Bármilyen módon is döntötök az idei húsvét megünnepléséről, azt kívánjuk, hogy pontosan úgy sikerüljön, ahogyan elképzeltétek!