Kategória

Probiotikumok: Mik ezek, mikor érdemes szedni és milyen ételekben találhatók?

Probiotikumok: Mik ezek, mikor érdemes szedni és milyen ételekben találhatók?
A probiotikumokról egyre többet hallani, különösen a bélflóra kapcsán. Ismerje meg velünk, mik a probiotikumok, miben különböznek a prebiotikumoktól, mikor érdemes fogyasztani őket, és mely élelmiszerek tartalmaznak természetes probiotikumokat.

Mik azok a probiotikumok és mire szolgálnak

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, leggyakrabban baktériumok és élesztőgombák, amelyek jótékony hatással vannak a bélflórára. Érdekesség, hogy nevük képletesen az „életért” kifejezést rejti magában. A latin „pro”, azaz „-ért”, és a görög „bios”, ami „életet” jelent, szavakból jött létre.

Az egészségünk számára a probiotikumok elsősorban a felborult bélflóra helyreállításában nyújtott segítségnek köszönhetően jótékonyak, jellemzően antibiotikumok szedésekor. Hozzájárulnak az emésztés pozitív szabályozásához, hatással vannak az immunitásra és segítenek ártalmatlanítani a patogén baktériumokat.

 

Probiotikumok kontra prebiotikumok: Mi a különbség köztük?

Valóban nem elírásról van szó. Ez a két fogalom gyakran összekeveredik és helytelenül felcserélődik, ezért tisztázzuk röviden, mi a különbség köztük: 

Probiotikumok Prebiotikumok
Ezek élő mikroorganizmusok. Ezek az élelmiszerek emészthetetlen összetevői, tehát nem élő mikroorganizmusok.
Természetesen előfordulnak bizonyos élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben. „Táplálékként” szolgál a probiotikus baktériumok számára.
Megtalálhatók a joghurtokban, a kefirekben vagy például a savanyú káposztában. Forrásuk lehet a hagyma, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a fokhagyma, a póréhagyma vagy például a banán.
Segítik a megfelelő emésztést. Megfelelő kiegészítői a probiotikumoknak.

A probiotikumokat és prebiotikumokat az étrendjében okosan kombinálhatja. Ebben az esetben úgynevezett szimbiotikumokról (más néven szinbiotikumok) lesz szó. Az étrendben a szimbiotikumok tipikus példája a joghurt, amelybe rostot szór.  

 

Milyen hatásai vannak a probiotikumoknak?

Fontos hangsúlyozni, hogy a probiotikumok önmagukban nem gyógyítanak – nem gyógyszerek a szó szoros értelmében. Azonban kiegészíthetik a szokásos étrendet. Különösen, ha hasmenés, székrekedés, ekcéma, gyulladásos és autoimmun betegségek vagy laktózintolerancia gyötri. 

4 ok, amiért hosszú távon érdemes megfontolni a probiotikumok szedését

  1. 1.Pozitív hatás az emésztőrendszerre és a puffadás csökkentésére. A probiotikumok segítenek az emésztés jobb működésében, és hozzájárulnak a puffadás vagy a gázképződés csökkentéséhez.
  2. 2.Az immunrendszer támogatása. Körülbelül 70 %-a az immunrendszernek a belekben található, ezért azok jó állapota alapvető fontosságú a szervezet működő védekezőképessége szempontjából.
  3. 3.Jobb tápanyagfelszívódás és energiaellátás. Az egészséges mikrobiom hozzájárul a belek megfelelő áteresztőképességéhez, ez pedig hozzájárul a tápanyagok optimális felszívódásához.
  4. 4.A változatos étrend támogatása. Amint a probiotikumok és prebiotikumok kombinációjára összpontosít, máris elegendő rostot és fermentált élelmiszert juttat az étrendjébe. Ez pedig sosem árt.

Amennyiben azonban az említett egészségügyi problémákkal hosszú távon küzd, mindenekelőtt keresse fel orvosát. Beszéljen meg vele mindent, beleértve a probiotikumok szedésének megfelelőségét is. 

 

Mikor és hogyan szedjük a probiotikumokat

A probiotikumokat különböző helyzetekben szedheti, például antibiotikum-kúra alatt vagy a szokásos étrend kiegészítéseként. A használat konkrét módja és időtartama a kiválasztott terméktől és attól az októl függ, amiért a probiotikumok mellett döntött. Ha nem biztos a használatukban, forduljon orvoshoz vagy gyógyszerészhez.

A probiotikumok szedésének megvannak a maga szabályai, mivel ezek élő mikroorganizmusok, amelyek érzékenyek például a hőmérséklet-változásra, az oxigénre vagy a savas környezetre. Ezért mindig tartsa be a csomagoláson feltüntetett utasításokat az adott termék esetében. 

Nagyon gyakran javasolt étkezéssel egyidejűleg bevenni őket, és elegendő mennyiségű vízzel leöblíteni. Léteznek azonban olyan probiotikum-fajták, amelyeket éppen ellenkezőleg, éhgyomorra kell bevenni. Ezért mindig a gyártó ajánlását részesítse előnyben. Szintén fontos a rendszeresség és az ajánlott adagolás betartása. 

GRIZLY TIPP: Ne becsülje alá a megfelelő tárolást sem, és mindig tanulmányozza át a gyártó utasításait. Egyes probiotikumokat hűtőszekrényben, stabil hőmérsékleten kell tárolni, másoknak elegendő egy száraz, közvetlen napfénytől védett hely. 


Probiotikumok antibiotikumok után

Ha orvosától antibiotikum-receptet kap, érdemes megfontolnia a probiotikumok szedését is. Miért? Az antibiotikum-kúra ugyanis szorosan érinti a bélflórát is. Az antibiotikumok hatásuk során nemcsak a káros, hanem a jótékony baktériumokat is érintik, és így felborítják a bélflóra egyensúlyát. 

A probiotikumok szedését már az antibiotikum-kúra alatt el lehet kezdeni. Az antibiotikumok és a probiotikumok bevétele között általában ajánlott legalább két-három órás időközt tartani. Amint befejezte az antibiotikum-kúrát, ne hagyja abba a probiotikumok szedését. Mivel a bélmikrobiom fokozatosan áll helyre, a probiotikumokat még legalább a következő két-négy hétben szednie kellene. Mindig kövesse azonban az adott terméken feltüntetett használati utasítást. 

 

Hogyan válasszunk minőségi probiotikumot

A minőségi probiotikumok kiválasztásakor figyelmesen olvassa el az összetételüket és a gyártótól származó információkat is. Ne hagyja, hogy csak a pozitív hozzászólások száma vagy a tetszetős reklámok elcsábítsák. Pontosan mire érdemes tehát figyelni? 

  1. 1.Pontosan megjelölt probiotikus törzseket tartalmaznak. A csomagoláson nemcsak a mikroorganizmus általános neve, hanem a konkrét faj és törzs is szerepeljen. A különböző probiotikus törzseknek ugyanis nem feltétlenül azonosak a tulajdonságaik.
  2. 2.Megadják a CFU mennyiségét. Ezek a telepképző egységek, és általában ezzel fejezik ki az egy adagban lévő probiotikum-tartalmat. A magasabb érték azonban nem jelent automatikusan hatékonyabb terméket – a megfelelő mennyiség a konkrét törzstől és az alkalmazás céljától is függ.
  3. 3.Ellenőrzött gyártótól származnak. A csomagoláson fel vannak tüntetve a megfelelő tárolási feltételek és a deklarált CFU-szám a lejárati időpontban. Az ellenőrzött gyártónak kérésre különböző független tanúsítványokat is be kell tudnia mutatni.

 

Természetes probiotikum-források

Ha különböző okokból nem felelnek meg Önnek az étrend-kiegészítő formájában kapható probiotikumok, fogadhat a tiszta természetes probiotikumokra. Talán kevés szó esik arról, hogy probiotikumokat tartalmaznak például azok az élelmiszerek, amelyek nincsenek magasan feldolgozva. A probiotikus kultúrák forrása lehet a gyümölcs, a zöldség vagy a teljes kiőrlésű gabonafélék is.  

A legtöbb probiotikummal azonban a fermentált élelmiszerek büszkélkedhetnek savanyított tejtermékek, fermentált zöldségek vagy fermentált szójatermékek formájában. Konkrétan miben találhatók tehát probiotikumok? 

Kefir A viszonylag ismert fermentált tejital tejsavbaktériumokat és élesztőgombákat tartalmaz, amelyek kölcsönös szimbiózisban élnek.  
Joghurt A joghurtok többek között tartalmaznak két probiotikus kultúra keverékét - Lactobacillus bulgaricus és Streptococcus thermophilus. Pontosan ezek járulnak hozzá a joghurt jellegzetes ízének és szerkezetének kialakulásához.  
Savanyú káposzta Ez egy valóban hosszú múltra visszatekintő fermentált élelmiszer – előnyeit már az ókori Görögországban is ismerték. A savanyú káposzta a probiotikus kultúrák bőséges forrásának számít, ebben az esetben a tejsavbaktériumok játsszák a főszerepet.  
Kovászos uborka Egy újabb élelmiszer, amelyet az emberiség talán ősidők óta ismer. Az uborka kellemesen savanykás ízét éppen a probiotikus mikroorganizmusok kölcsönzik.  

 


 

GYIK: Mi érdekli Önt a legjobban a probiotikumokkal kapcsolatban?

Mennyi probiotikumot szedjünk naponta? 

Ez nagyon egyéni, mindig az adott gyártó ajánlásától függ. Az ajánlott adagolás általában napi egy kapszula, étkezéssel együtt. 

Mivel helyettesítsük az étrend-kiegészítő formájában szedett probiotikumokat? 

Válassza a probiotikumok természetes forrásait. Ez lehet például kefir, joghurt, kimchi, kovászos uborka, savanyú káposzta vagy acidofil tej.  

Kombinálhatom a probiotikumokat más étrend-kiegészítőkkel? 

Igen, megteheti. A probiotikumok ideális kombinációját a prebiotikumok, az emésztőenzimek vagy a vitaminok alkotják. Ha azonban nem biztos az étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek konkrét kombinációjában, forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez.  

Mennyi idő alatt hatnak a probiotikumok? 

Biztosat nem lehet mondani, mivel minden szervezet más. Általánosságban azonban az emésztésben bekövetkező első apró változásokat körülbelül 7 nap után észlelheti. A siker kulcsa azonban a probiotikumok hosszú távú szedése. A bélflóra körülbelül 4 hét után kezd stabilizálódni. 

Hol van a legtöbb probiotikum? 

Például a kimchiben, savanyú káposztában, kefirben, joghurtban, kombuchában vagy tempehben és fermentált szójaszószban. Általánosságban a legtöbb probiotikumot a nem pasztőrözött fermentált élelmiszerek tartalmazzák.  

A probiotikumokat hűtőszekrényben kell tárolni? 

Nem, nem kell. Mindig az adott terméktől és az adott gyártó ajánlásától függ.

 

A cikk szerzője

Martina Minaříková

Amióta megtanultam írni, tulajdonképpen semmi mást nem csinálok. Először iskolai fogalmazásokat írtam, aztán egyetemi szemináriumi dolgozatokat, és most tulajdonképpen nagy szerencsém van, hogy az írás valahogy a munkámmá vált. Mindenről írok, amiről csak lehet, de jelenleg fülig benne vagyok a mogyorófélék, az aszalt gyümölcsök és a magkrémek világában.