Mi van a kedvenc olajod illata mögött?
Az illóolajok azon aromás anyagok közé tartoznak, amelyek szagló- vagy ízreceptorainkra hatnak, és ezáltal fontos biológiai aktivitást indukálnak. Ez pedig különböző szinteken hat testünkre és elménkre, és az illóolaj típusától függően fejti ki hatását. Honnan származnak ezek az anyagok, és miért olyan jó az illatuk?
Illóolaj
Talán hallott már az aromaterápia kapcsán az úgynevezett esszenciális növényekről. Olyan aromás növényekről van szó, amelyek a fotoszintézis során a napból kapott tápanyagokat és energiát többek között illatosszenciává, azaz illóolajgá alakítják. Az illóolajokat ezután speciális szövetekben, esszenciális mirigyekben vagy csatornákban tárolják a növény testének különböző részein, például a virágban, a gyümölcsben vagy a levelekben, de a kéregben vagy a gyökerekben is.
Mit érzel, amikor egy forró nyári napon az erdőbe jössz? Valószínűleg a tűk intenzív illata. A magas nyári hőmérséklet illóolajokat bocsátott ki a tűlevelű fák tűiből és gallyaiból. És mit érzel, amikor az ujjaid között dörzsölöd a kertedből származó levendulát vagy mentát? Érezni fogja az illatos olajok illatát az ujjaival mechanikusan feltört tüszőkből és mirigyekből. Az aromás illóolajok nagy jelentőséggel bírnak a növények számára. Magához vonzzák az őket beporzó rovarokat, megvédik őket a vírusok, gombák és baktériumok ellen, megvédik őket a kártevőktől és a kórokozóktól. Ezenkívül megvédi őket az UVA sugárzástól, amely túlságosan megégetheti vagy kiszáríthatja őket. Az illóolaj a növény életciklusa során változik, mennyisége ingadozik. Változnak a napi vagy éghajlati viszonyoktól, illetve attól függően is, hogy a növény melyik részén tartózkodnak.
Illóolajok beszerzése
Amint azt már tudja, egy növény testének különböző részein különböző mennyiségben tartalmazhat illóolajokat. Maga az illóolaj előállítása is ehhez igazodik. Például az eukaliptusznál a leveleiből nyerik az olajat, a citrusféléknél a legtöbb illóolaj a gyümölcs héjában, a fahéjnál a kérgében, vagy a gyümölcs héjában található. tömjén, a gyantában. Ezért beszélhetünk az illóolajok beszerzésének három leggyakoribb módjáról:
- Desztilláció – az illóolaj kinyerésének legáltalánosabb módja, amelynek során bizonyos hőmérsékleten és nyomáson a növény illóolajai elkezdenek felszabadulni. Ennek a folyamatnak az eredménye egy szeparált esszencia (vízben nem oldódó és a felszínen lebeg illóolaj) és desztillált víz-hidrolát, más néven virágvíz .
- Préselés – mechanikus levélezést alkalmaznak a citrushéjolajhoz.
- Extrakció – különféle szerves oldószerekkel vagy szén-dioxiddal, de itt a kapott terméket abszolútnak vagy kivonatnak nevezik
Az illóolaj-előállítási folyamat során átlagosan 1 kg növényt használnak fel 1 ml olaj előállításához. Ez persze az egyes növények úgynevezett termésmennyisége szerint erősen változó, ami többek között az olaj végső árát is befolyásolja. Például citrusféléknél 90 g nyersanyag szükséges 1 ml olajhoz. Másrészt az olyan ritka olajoknál, mint a rózsa, sokkal több növényre van szükség, mert alacsonyabb a hozama. Csak hogy ötletet adjunk – 1 ml rózsaolajhoz 3,5 kg rózsaszirmot kell feldolgoznia. Úgy tűnik, hogy ez az arány azt jelzi, hogy a növény mennyi koncentrált erőt tartalmaz az egyes olajokban.
Forrás: Aromaterápia évszakok szerint, Adéla Zrubecká; Illatos patika, Valerie Ann Worwood
