Első köztársasági karácsony: gyakran a maihoz hasonló ünnepek

Milyen volt a karácsony az Első Köztársaságban? Hasonlítsuk össze, mennyire hasonlítanak vagy különböznek a maiaktól. Lehet, hogy egy kicsit többen is meglepődsz.

A CIKK TARTALMA:

1) Milyenek voltak az első köztársaság ünnepei?

2) Ami a karácsonyi asztalra került

3) A fa díszítése és a Mikulás ajándékai

4) A szolidaritás karácsonyi kifejezései

5) Karácsony az első köztársaság idején és most

1) Milyenek voltak az első köztársaság ünnepei?

A karácsonyi vidámság az első köztársaság kezdetén elválaszthatatlanul összefüggött a független köztársaság létrehozásának eufóriájával. Ugyanakkor a háborús események és az ezzel kapcsolatos ellátási válság is rányomta bélyegét, ami természetesen a fa alatt és a karácsonyi táblán is megmutatkozott. Egy másik negatív tényező a spanyolnátha volt, amely 1918-tól kíméletlenül pusztította Európát, és több ezer emberéletet követelt.

E nehézségek ellenére a társadalom felfogta, hogy a karácsony a kegyelem, az összetartozás és az összetartozás időszaka, és ezeknek az értékeknek felül kell múlniuk a szűkösséget és a válságot. Idővel még ez a helyzet is javulni kezdett, és az emberek drágább ajándékokat kezdtek kapni. Az idő múlásával, akárcsak mostanában, az emberek elkezdték felhívni a figyelmet az ünnepek fogyasztói jellegére, és arra, hogy a karácsony igazi lényege teljesen megsemmisül. Ami még ma is gyakran előfordul.

Az első köztársaság egész korszaka alatt jólét és válság évei váltották egymást. A következő nagy válság 1929 volt, amikor a gazdasági válság a következő néhány évben a karácsonyi ünnepeket érintette, némileg szegényebbé téve az ünnepeket. Az utolsó ilyen szomorú karácsonyt pedig a második világháború kitörése előtt élte át a köztársaság, amikor a határ menti területeket közvetlenül karácsony előtt elfoglalták, a köztársaság tele volt bevándorlókkal ezekről a területekről, és maguk a nácik próbálták elnyomni az ország szellemét. a karácsonyi ünnepeket. Keresztény jellegű lelki ünnepekként olyasvalamit jelentettek, amit erőszakkal el akartak vágni és helyettesíteni a napforduló ünnepeit vagy másokat. A kölcsönös összetartozás és a karácsony megünneplésének igénye azonban még erősebbé vált.

2) Ami a karácsonyi asztalra került:

Az Első Köztársaság idején a karácsonyi ünnepek jó ételeket tartalmaztak, akárcsak ma. Mandarin, banán, grapefruit, füge , datolya , sőt még kivi is megjelent az asztalokon. De ez inkább a társadalom gazdagabb osztályának ügye volt. Az egzotikus árukat a modernitás és a luxus jelének tekintették. Ugyanakkor a korabeli sajtó reagált erre, és nőknek szóló rovatokat jelentetett meg, ahol a banán használatát ösztönözték különböző receptekben, vagy kiemelték a grapefruit ízét. A szegényebb háztartásokban gyakrabban került az asztalra szárított alma , dió és téli körte.

A süteménysütés magától értetődő volt, így az Első Köztársaság karácsonya tele volt ízekkel a diótól , aszalt gyümölcsöktől , marcipántól a kardamom és a szegfűszeg illatáig. A karácsony hagyományos volt, amit keltának, mézeskalácsnak és marcipánnak is neveztek. A mainál gyakrabban jelentek meg az első köztársaság karácsonyi asztalán a hüvelyesek, valamint a gabonaételek, a borsóleves pedig nagyon hagyományosnak számított. A háziasszonyok nagyon elfoglaltak voltak idén karácsonykor. Sok recept maradt fenn a mai napig. Ennek ellenére nem probléma, ha a régebbi szakácskönyvekben vagy az interneten megtaláljuk a hagyományos First Republic karácsonyi sütirecepteket, és megpróbálunk sütni valamit. Kóstolj meg például egy fügeszalámit.

Fügeszalámi:

Kell hozzá: 20 dkg szárított füge, 18 dkg cukor, 20 dkg darált dió, 2 tojássárgája, 5 dkg mandula, 2 dkg limonádé, sütőpapír

Eljárás: A szárított fügét húsdarálóban ledaráljuk, hozzáadjuk a cukrot, a reszelt diót, a tojássárgáját, az apróra vágott mandulát, az apróra vágott limonádét, és mindent egy tálban eldolgozunk. Tekercsbe tekerjük, papírba csomagoljuk, és másnapig hideg helyre tesszük. Ezután szeletekre vágjuk, és a többi édességgel együtt tálcára tesszük.

Érdekesség, hogy a ponty- és krumplisaláta már az első köztársaság idején megjelent a szenteste asztalán. Bár még nem tartották eleve az ünnepekhez tartozónak, úgy tűnik, hogy az egyik jelenlegi karácsonyi hagyomány itt keletkezett.

3) A fa díszítése és a Mikulás ajándéka:

Akárcsak ma és régen, a karácsony egyik legalapvetőbb szimbóluma a feldíszített fa volt, alatta ajándékokkal. Az első köztársaság idején díszített tárgyak azonban a háztartás vagyonától függően eltérőek voltak. A tehetősebbeknél gyöngyös díszeket használtak, az üvegtől, fúvotttól, gyöngytől, viasztól a fáig. Ma például a podkrkonoší-i Poniklá-ból származó Rautis cég gyöngystílusú dísztárgyakat gyárt. A csokoládékollekciók is gyakran megjelentek a tehetősebb háztartásokban.

A fadíszek azonban általában otthon készültek. Ezek mézeskalácsok, alufóliába csomagolt diófélék , papírláncok voltak. A fán gyakran megjelentek szalma- vagy pamutdíszek.

A világítás eredetileg közönséges gyertyákból készült, amelyeket meg kellett gyújtani a kívánt hatás érdekében. Csak az 1920-as években kezdtek megjelenni az elektronikus lámpák, de nem mindenki engedhette meg magának. Tehát a klasszikus gyertyák az 1960-as évekig érvényesültek.

De mindenkit elsősorban az érdekelt, hogy mit talál a fa alatt. A játékok jelentették a gyerekek legnagyobb örömét. Kislányoknál főleg babák, konyhák edényekkel, a szegényebb családokban pedig főleg papírbabák, kivágott ruhákkal. A fiúk leginkább a fa alatt bádogkatonáknak, vonatoknak vagy a népszerű Merkur készletnek örültek. Gyakori választás volt a társasjáték, a bábelőadás és a szánkó is.

A felnőttek ajándékaként kezdtek megjelenni az elektromos készülékek, legyen szó porszívóról, lámpáról, rádióról, kávéfőzőről vagy teafőzőről. De minden a pénzügyekről szólt. Így gyakrabban jelentek meg a fa alatt az olyan praktikus ajándékok, mint a ruhaszövet, a dohány és a cipő. Különféle finomságok, csokoládé édességek vagy különféle italok megfelelő alternatívája volt az ajándéknak, akár gyerekeknek, akár felnőtteknek.

4) Karácsonyi szolidaritási kifejezések:

Karácsonykor sokszor többet gondolnak másokra, mint máskor. Az első köztársaság idején kezdett kialakulni egy nagyon fontos kezdeményezés a polgárok részéről a rászorulók felé, a köztársaság karácsonyfája. Ennek a hagyománynak érdekes története volt. 1919-ben az ismert cseh író, Rudolf Těsnohlídek barátaival a Brno melletti erdőbe ment karácsonyfát szedni. Fa helyett azonban egy elhagyott gyereket találtak az erdőben. Bevitték a kisgyermeket a városba, és lényegében megmentették az életét. Tesnohlídeket annyira megrázta az esemény, hogy azon kezdett gondolkodni, hogyan lehetne segíteni azokon az embereken, akik aztán egzisztenciális okokból ilyen kétségbeesett cselekedeteket követnek el. Így született meg a köztársaság fáinak hagyománya.

Az elsőt már 1924-ben Brünnben állították fel, és fokozatosan újabb városokkal bővült. Ennek a fának mindig volt egy kincsesládája, ahol a rászorulóknak gyűjtötték. Az első brünni gyűjtemény végül a Dagmar gyermekotthon lett, amely ma is működik. A köztársaság fái az árvák és a rászoruló gyermekek pénzügyi támogatásának szimbólumává váltak. És a hazaszeretet és a szolidaritás megnyilvánulásaként is tekintették rájuk.

Különféle szervezetek karácsonykor tömeggyűjtést vagy vacsorát szerveztek, nemcsak a gyerekeknek, hanem munkanélküli szüleiknek is. A börtönökben még szentmiséket is tartottak. Ami ismét felemelte a karácsony szellemi jellegét, és így ellentmondott az ünnepek materialista felfogásának túlsúlyára vonatkozó korabeli kritikának. Az emberek segíthettek egymásnak és összetarthattak, ami az 1930-as években még erősebbé vált, mielőtt egy újabb háború kitört.

5) Karácsony az első köztársaság idején és most:

A közel száz évvel ezelőtti és a mostani ünnepek közötti hasonlóság talán nagyobb, mint azt mi magunk is sejtjük. Még ma is gyakran hallani, hogy a karácsony elvesztette szellemi jellegét, fogyasztóibb, anyagiasabb ünnep, hiányzik a hagyományos jellege. Egyre népszerűbb a karácsonyi ünnepeket a hegyekben tölteni, de ez az első köztársaság idején sem volt másként. A Csehszlovák Turisták Klubja a korabeli sajtóban gyakran buzdította a nyaralók látogatóit, és a sajtó is felhívta a figyelmet a korai szállásfoglalásra. De fontos tényező volt, hogy a család együtt töltötte az ünnepeket.

Nálunk is megmaradt a süti sütés és a karácsonyi asztalra különféle finomságok beszerzésének hagyománya. Ami határozottan más, az a tévében való mesenézés népszerűsége. Az első köztársaság idején biztosan nem gyakorolták ezt, mert nem volt televíziójuk. A karácsonyi képeslapküldés szokása is változott egy kicsit, manapság általában telefonon vagy interneten keresztül intézzük. Bár még mindig vannak maroknyian, akik postán küldik a karácsonyi üdvözletet. Az első köztársaság idején a postások rendkívül elfoglaltak voltak karácsony előtt. És ugyanígy ebben az időszakban az emberek gyakrabban élvezték a karácsonyt a hóban, mint mi. A mai gyerekek a havas karácsonyra alapvetően csak Josef Lady karácsonyi képeit nézhetik.

Az összes különbség ellenére még mindig sok a hasonlóság. Éppen a válság idején a szolidaritás hulláma és ezzel együtt a karácsony spirituális jellegére való gyakoribb rámutatás az, ami manapság talán még intenzívebb, mint valaha. És egy ilyen első köztársasági karácsony, amely főleg az együttlét gondolatán alapszik, és beérjük egy kis ajándékkal a fán, gyakran valami finomság formájában, ma még jobban szerethetjük és élvezhetjük.

Szerző: Alena Zatloukalová - történelmet tanult az UP Bölcsészettudományi Karán Olomoucban, rövid ideig a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárában dolgozott, közel 3 évig a prostějovi Múzeum és Galéria kulturális oktatójaként dolgozott. Jelenleg a Grizly.cz-nél dolgozik marketing szakemberként. Fókuszában elsősorban a kora újkor története áll, érdekli az irodalom, az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód.